2009. augusztus 9., vasárnap

Könyvajánló :) Hihető? :D




Gus Hansen: Nyílt lapokkal

Nem rég kaptam meg saját magamtól utólag a névnapi ajándékom. Na, jó, a postás is segített, meg az Alexandra. Az ajándék: Gus Hansen: Nyílt lapokkal. Érdekes könyv volt, nem az a kimondott stratégiai elemzés. Jah, még nem is mondtam, ha valaki nem tudná (mert ők vannak többségben), Gus egy póker játékos, profi, akit a nagy blöffjeiről, minden lappal játékba beszállásáról ismernek. Beceneve kettő van: „The Great Dane – A Zseniális Dán” vagy „Madman – Eszelős”. :) A könyvében leírja egy verseny összes olyan leosztását, amibe zsetont rak, plusz, a fontosabbak.

„Mindenki le akarja győzni, de eddig még csak nagyon keveseknek sikerült, még a legnagyobb „pókerzsenik” is tartanak tőle. Rengeteg versenyen diadalmaskodott, ezek közül az egyik legrangosabb a 2007-ben megnyert Aussie Millions bajnokság volt. A versenyen 746 játékost utasított maga mögé és ezzel 1,2 amerikai dollárt kasszírozott. A siker után a „Madman” becenévre hallgató játékos úgy döntött megismerteti a világot a félelmetes „Gus Hansen-stílussal”. A könyvben Gus az összes, azaz mind a 329(!) általa megjátszott leosztást elemzi, kivételes lehetőséget nyújtva ezzel arra, hogy bepillantsunk egy zseni gondolkodásmódjába.” (a könyv egyik ajánlója)

Úgy gondoltam én is írok egy kis ajánlót, de kicsit másképp, 20, a könyvből vett részlet:

Első eset: Flop után

- Muszáj mindig blöffölnöd?

- Mire gondolsz? Tízes magas volt nálam.

Második eset: Pre-Flop

Új játékos az asztalnál, rögtön, hív, kicsit többet, mint 3 BB-nyi. Úgy gondolom, bemutatkozok neki, ráhívok még 8 BB-t K7o-val.

Harmadik eset: Pre-Flop

3 BB-t hívok kettővel a button előtt (MP3ból). Nem rossz lap, és már csak 4en jönnek utánam. A lap, amivel hívtam D9s.

Negyedik eset: Pre-Flop

Azzal, hogy Mr. Dunwoodie kiszállt, teljesen megváltozott a helyzet. Ő volt az egyetlen, aki miatt aggódtam, mert a 100 ezer zsetonjával komolyan árthatott volna nekem. Az utánam jövő Minh Quach nem számított, attól nem féltem, hogy egy kínaitól fogok kikapni.

Ötödik eset: Flop után

Király magas és egy lyukas sor, de sajnos az a megérzésem, hogy svéd felségterületre tévedtem. Passzolok, mire azonnal hív 10 000-et. Amikor megadta a flop előtti emelésemet, gyanítottam, hogy verve vagyok – most viszont már szinte biztosra veszem. Széllel szemben nem lehet pisilni – dobok.

Hatodik eset: River után

Egyértelmű bukta, de a turn utáni passzán felbátorodtam, és egyébként is úgy éreztem, itt az ideje egy őrült blöffnek. 44 ezret hívtam, Kevin megadta, én pedig azt morogtam: „szép volt”. Kevin megmutatta a két királyát, én pedig már rossz hívásom felett keseregtem, amikor újra ránéztem a lapomra. Káro ász, káro 9! Hoppá! De hisz’ nekem flushöm van. Egy kissé zavarba jöttem, és őszintén bocsánatot kértem Kevintől ízléstelen megjegyzésem miatt.

Hetedik eset: River után

Ellenfelem 12 ezret hív. Sajnos egyik kevésbé ismert becenevem „Coroius George” (Kiváncsi Gyurka)! Megadom, vesztek.

Nyolcadik eset: Flop után

Nem tudom biztosan, hogy miért döntött az all-in mellett, de van egy olyan érzésem, hogy a hírnevem nagy szerepet játszott a választásában.

Kilencedik eset: Pre-Flop

Egymás után többször is all-inra hívtam Paul-t, de nem adta meg. A következő visszaemelésemre így reagált: All-int mondok, és ahogy sejtettem, mindkét vak dob. Paulnak kell beszélnie, és látszik rajta, hogy egyáltalán nem örül a kialakult helyzetnek. Percekig gondolkodik, végül odahívja az asztalhoz a teremfelügyelőt. Váratlan fordulat, de Mr. Wasicka csak arra kíváncsi, hogy nem szándékoznak-e megbontani a mi kis asztaltársaságunk. Érthető módon nem örül annak, hogy állandóan a nyakában lihegek és mindig all-int mondok, ha kap valami megjátszható lapot – más szóval: szeretne minél előbb elhúzni a f…ba.

Tízedik eset: Pre-Flop

Biztosan vannak, olyan játékosok, akik a fejükhöz kapnak, és így kiáltanak fel: „Mi van, Gus, be vagy lőve?!”

Tizenegyedik eset: Pre-Flop

Mondanom se kell, hogy csak alacsony, különböző színű, egymástól távol eső lapokat dobok el a flop előtt, de azok közül is csak minden harmadikat!

Tizenkettedik eset: Pre-Flop

Eddig mindig emeltem hasonló lapokkal flop előtt (treff 9, káró 4), épp itt az ideje, hogy egyet elengedjek. Természetesen nem mulasztom el felfordítani a lapjaim, hadd tudja meg mindenki, micsoda feszes játékos vagyok. Az időzítés tökéletesnek bizonyult, Ross ugyanis utálkozó arckifejezéssel csapja fel pikk dámáját és pikk ászát.

Tizenharmadik eset: Flop után

Paul all-in mond, nálam kör ász és káró 6 van, a flop: káró 8, treff 7, pikk 5. Hosszas gondolkodás után megadom. A nézők azt tippelték, hogy drill verseng magasabb pár ellen, esetleg sor két ásszal szemben, de nagyon távol álltak az igazságtól. Paul első reakciója egy szomorú „Megfogtál!” volt. Mire gyorsan azt feleltem: „Nem hiszem!”

Erre Paul: „Nincs párom!”

„Nekem sincs”

Tizenegyedik eset: Osztás előtt

Mint már említettem, jobbomon Patrik Antonius ül a játék kezdetekor, a balomon azonban senki! Jakub Glassl ugyanis – Phil Hellmuth nyomdokaiban haladva – egyszerűen elaludt. Hellmuth általában azért hiányzik a nagyobb versenyek első néhány órájáról, hogy mindenki rá figyeljen, amikor megérkezik, véleményem szerint, ez is az ő showjának a része. Hiszen egy verseny első pár szintje nem sok jelentőséggel bír a végső győztes kimenetelében. De ha valaki a negyedik napon kési le egy asztal indulását… Nem tudom, Herr Jakobs miért késett, de remélem, még sokáig késik. :)

Tizenötödik eset: Flop után

Eljött az ideje az óvatos játéknak, a zseniális leolvasásoknak és a nagy dobásoknak – kár, hogy ez nem az én stílusom. A nyers erőszak jobban illik a helyzethez!

Tizenhatodik eset: Pre-Flop

Magamhoz képest meglepően feszesen játszottam meg a jó eséllyel erősebb lapomat, de valami nem stimmelt, zavart éreztem az Erőben.

Tizenhetedeik eset: River után

Bassza meg! Általában higgadt vagyok az asztal mellett, de be kell vallanom, hogy ez kilences nagyon felcseszett!

Tizennyolcadik eset: River után

1,67 millió zsetont vesztettem egyetlen leosztásban a balszerencsés flopnak és a saját ostobaságomnak köszönhetően. Mi lenne, ha ezt inkább kihagynám a könyvből?

Tizenkilencedik eset: Flop után

Jimmy azonnal bemondja az all-int, amit gondolkodás nélkül megadok. Hitetlenkedve néz rám, s azt motyogja: „Már megint eltalált a flop?” Én természetesen megrázom a fejem, és megmutatom a két ászomat. J Ez már elég is volt a torna győzelemhez, és a másfél millió ausztrál dollárhoz.

Huszadik eset:

Először is hadd definiáljam a „blöff” fogalmát. Egy folytatólagos hívás a flop után egyszínű A8-cal vagy egyszínű D10-zel nem blöff, ha az ellenfélnél valószínűleg csak egy egyszínű 97 van a kezében, és őt sem találta el a flop. Nem blöff az, ha a turn után hívok a sorhúzó lapomra a nyolc magasommal. Az igazi blöff az, amikor úgy hívok, hogy tudomásom szerint nálam van a gyengébb lap, és a javulásra nem sok esélyem van.

I N D Z S O J

Amúgy, ha gondoljátok, gyertek játszani egyet, Everesten, Party Poker-en, Titan Pokeren szoktam játszadozni, néha bwin, néha Starson. Keresettek (denyke79), aztán csak bután, kellenek a zsetonjaitokd.

2009. augusztus 7., péntek

Hallotti beszéld

Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megemlékezzünk egy olyan emberről, akinek tragikus véget rendeltek el odafent. (óriási felsírások a tömegben) Sajnos Dániel, már nincs közöttünk, mivel túl szókimondó volt. Mi, akik ismertük, sejtettük, hogy egyszer erre ráfázik, de nem gondoltuk volna, h S. Ákos (18) megteszi...
Már kisbabaként is vissza-vissza oá-zott a szüleinek, sőt egy-egy macskának is keresztbe tett. Anekdoták szólnak arról, hogyan fürdetett meg az Úr 1992. esztendejében egy aranyos kiscicát a jeges vízben...
Az oviban már tarthatatlan volt, ha aludni kellett, ő nem aludt, ha játszani kellett, ő nem játszott.
Korai iskolás éveiben, majdnem példamutató lett, ám rájött, hogy a tanító is ember, eszerint vissza kell neki vágni mindig.
Felsőben már rettegtek tőle az iskola dolgozói, míg a középiskolában egyszerűen korcsoknak tekintette tanárait. És igen, kedves volt tanárai, hiába hiszik azt, hogy önök kivételek voltak, nem!
Majd eljött ez a végzetes nyár.... (a tömeg egy emberként hüppög már) Mindenkinek, mindig visszavágott, kapott érte a buszon, a saját utcájában, majd idegen városokban is. Míg S. Ákos ezt megelégelte, és egyszerűen, ám annál kegyetlenebbül kivégezte, elpusztította, megsemmisítette. Higgyék el nekem, szörnyű volt a látvány, amikor a koporsóba csak végtag darabok kerülnek.
Isten veled, Dani!





Igen, nagyon hülye vagyok jelenleg, unatkozok
De asszem ezt kirakom blogomba is, kíváncsi vagyok, mit szól hozzá sonkimonki úr
[amúgy sok benne a kamu, de szarok rá]

2009. július 30., csütörtök

Na, ki a köcsög? Pataki vagy én?

Attól irigy vagy, ha egy tök ismeretlennek nem adsz valamit kölcsön? Vagy inkább köcsög? Mert állítólag én az voltam. :) De hát, szarom le.

Meg akartam várni, míg a kókkláb felrakja a képeket, de hát nagyon ráérnek ott… Annyi baj legyen, majd keresek én képeket ide. :) Na de a lényeg a lényeg, szombaton ájkonkodtunk. Eredetileg nem egyedül indultam, de hát, ha mindenki puhány. Pedig aztán én se vagyok egy nagy Edda-fan. Sőt, ha már itt tartok, kb ismerem három számukat, meg még hallottam 4 másik szám refrénjét. Azt is csak az ultrastarból. Meg hát amúgy sem rajongok az ilyen régebbi zenékért. Jó nekem ez a mai modern muzsika, ahol a szövegnek van is tényleg valami értelme. Na, ezzel nem az eddát akarom kritizálni, de nem egy mélyreható szöveg világgal rendelkező együttes, ami egy-egy nesze szám után eléggé látszik. De hát, ha ők az iconok, akkor legyünk a kölykeik mi is.

Szóval el is indultam máriára, ahol miután kivártam a laza fél órás késést (köszi máv, én is szeretlek titeket), már robogtam is partyk nyári magyar fővárosába. Útközben azért szerencsére jött még pár ember, akik kurva nagyot dobtak a party hangulatán J Mivel egyszer megyek nyaranta kábé Siófokra, így megengedhettem magamnak én is a hejnekent, meg hát amúgy sem szép dolog kilógni a sorból.:) De azért ártrokban nem költöttem volna én se. Amúgy is sokat voltunk ott, még Misi számát se tudtuk meghallgatni, úgy tűnik, nem szeretik, ha beül 5-6 ember semmi piarendeléssel. Úgyhogy irány a street. Meg a bícs.:) Ahol már rengeteg ember áll a színpadok előtt. A 4 éves kisgyerektől a 15 éves kiscsajokon keresztül a 19 éves rockereken át a 40 éves szolid házaspárig. Még Misivel meg se tudtuk beszélni, hogy ki hogy jutott el a mai zenei ízléséig, már nyomta is a Belmondo. Azon kívül, hogy megcsodáltam a frontember fasza mezét, nem volt semmi menő. Aztán hirtelen már ott nyomta előttem a Rómeó Vérzik, ami hát enyhén nem az én stílusom, ahhoz képest 2 sorban lenni. Még jó hogy nem pogozott a nép. Ez után jött az első nagy parti, a Honvéd férfikar, meg volt valami csaj is, de hát az kit is érdekelt, amikor 40 gyönyörű torokból szólalt meg a kör közepén. Ha éppen nem éltük bele magunkat a buliba, akkor se lehetett unatkozni, mert itt olyan mozgás volt a színpadon, hogy szakadtunk.

Aztán már nem is tudom, hogy ki jött, de pár unalmasabb cucc után jött a Zuboly. Na, hát ők aztán kismenőek. Itt tényleg van minden, rap, nszk-fíling, dj, nagybőgős. Minden. Főleg az eneszkás srác volt a csúcs. Hát, ő egyedül lenyomta a férfikart, jó kis német haj, kötött mama pulcsi, és a kihagyhatatlan bajusza. Ütött, ahogy volt. Még ki se röhögtem magam, de már készülhettünk a gyere örültre Sonkival, de hát ganxtsa ezt szarul csinálta meg, elmaradt a nagy party :S. Valamikor ekkor tájt lehetett supernem is, az nem volt rossz. Főleg, hogy volt benne tényleg supernemes rész. Aztán jöttek valakik, akik faszom se tudja, hogy kik voltak, de az jó volt. Mint egy cirkusz, mindenkin valami menő álarc, meg egy törpe mutatványozott. Aztán meg ilyen világítós szivacs rudakat osztogattak, dobáltak be. De az enyém épphogy világított. :S Meg ilyen felfújható zsiráfokat, hulkokat, amik még sípoltak is. Kis menők voltak. Ott kezdett kijönni a kóter vér, de nem jutott már nekem. Hát így jártam. Aztán jött a legjobb rész aznap, amiért tényleg megérte elmenni, még ha csak 2 szám is volt. Szábszkrájb. Bálint hozta, amit tőle megszoktunk, igaz, a szövegen kívül ez nagyon nem volt Eddás, de pont ezért volt jó. Tök jó volt az a két szám, de még az sincs fenn youtubeon.

Utána egy kis lófrálás, kocsmázás siófokon, majd kocsikázás földvárra. Első ránézésre tök jó helynek tűnt az a Pub-Lik, de valahogy nem maradt meg bennem sok pozitívum. Csak wc-re mentem befelé, már 3an leköcsögöztek. Van, aki, mert nem adtam neki oda a sapkám, van, aki azért, mert szartam rá, de lényege az. Hát, sebaj, nekem belefért az imidzsembe. :) Már kezdtem megbarátkozni a hellyel, köszönhetően a puha fotelnek, meg hogy kézbe hozzák a piát. Sőt, a gin se ilyen plusos, sparos volt. Amíg az a pár menő arc neki nem állt lövöldözni pezsgő kupakkal. Szegény Bogár szemét is kilőtték. Még szerencse, hogy nem lett semmi nagyobb baj. Ugye, Bogár? Persze, mi nekünk nem is lehetne meg szólalásunk, mert csak 15 évesek vagyunk. Hát jah, tényleg annyi idősek vagyunk. Mondjuk engem az zavart a legkevésbé. Azért picit irritáló volt az a nyomorék, egy csöppet dagadt volt, egy csöppet paraszt, egy csöppet elkényeztettet ratyi gyerek volt. Az ilyenek minek élnek? De komolyan?

Léptünk is a helyről, aztán sprint vonatra, épphogy elérem, tele is volt, egy kis beszélgetés Felhővel, majd a sötétben be is aludtam. Aminek a vége az lett, hogy el is aludtam. De hát, hosszú idő után keszthelyen jártam, még ha csak fél órára is. :) De azért valahogyan 7re hazaértem, azért jó hogy volt, aki segített. Bocsi, hogy nem hagytalak alukálni, de tudom, hogy szereted, ha zaklatlak. Vagy nagyon remélem :) Szóval köszike Felhő. Meg nektek is: Bogárka, Anita, Brigi, Dorci, Anna, Csicsu, Sonkimonki, Dávid, Misi, Peti! Jó féle volt, kár, hogy több nincs. És én vállalom, hogy egy suttyó köcsög vagyok. És megtehetem, hogy májvip logos képet rakok fel, szóval kuss! :)

2009. július 23., csütörtök

Nyu szkúl

Szerintem ehhez nem kell többet hozzá fűznöm:

GYŐR

2009. július 21., kedd

Linkelgetek

Úgy gondoltam, megosztok veletek pár jó kis blogot, ahonnan mindenféle kis zenéket szerezhettek… Oldalt megtaláljátok őket!

Amúgy, ismerősöknek mondom, ha valaki gondolja, pénteken Ítélet-Nap afterparty… érdekel, írj! Ja, amúgy itt lesz!

Még akartam valamit idedobni, de most semmi jó nem jut eszembe, úgyhogy ez megint csak egy rövid szösszenet lett…

2009. július 14., kedd

Legyél egyedibb!


„Te, drága barátom, olyan átlagos vagy, mint egy szürke patkány, aki a szemetes konténerek aljában vadászik a betevőért. Egy olyan elfelejtett valami, mint egy agyontaposott földimogyoróhéj a texasi kocsma bárszéke alatt, és csak annyira vagy informatív a világnak, amennyit az az egyetlen sor kitesz, ami téged igazol a városod telefonkönyvében. Aki elkapkodja az életet, és soha nincs ideje semmit megélni, az pont ennyit ér.” (QOTSA)

2009. július 2., csütörtök

Fesztivál




Fesztivál…

Lehet az egyik legjobb élmény nyáron, de néha nagyon furcsa, szar dolgokat tud kiváltani. Pedig még csak elseje van, az első nap a Volton. Volt fest, Sopron, több órányira innen. Ez a fő bajom, asszem. De olyan jogtalanul panaszkodok, mikor közben Várpalota sincs tízpercre innen. Hát igen, eddig csak mondogattam, hogy tudom, milyen lehetett, míg mi voltunk Pannónián, de most… Lehet most tényleg rájöttem. De hát ez van….

Pedig tényleg olyan jó móka fesztiválon lenni, akár haverokkal, akár barátnővel. Mindegyiknek meg van a maga előnye. A Cseri-parkerdőt szerintem én egy életre megkedveltem, még ha sáros is volt, koszos, néha büdös, néha hideg. De a társaság, a program kárpótolt. Aztán ugyanezt átéltem kb Orfűn is, ahol megint csak „festői”, halász környezet, csendes, békés táborozókkal, akik estére átváltoztak Kiscsillagra vagy Irie Maffiára tombolókra. Milyen jó is volt. Pedig mindenhonnan vannak kellemetlen emlékeim is, de hát ezeket sikerült tök gyorsan elfelednem. Hiszen PaFe-ra menet már a vonatút, főleg Fehérvártól Palotáig valami elképesztően nagy volt, aztán egy kicsit kellemetlenebb volt órákat várni egy karszalagra, meg arra, hogy elvegyék az isteni, 60 forintos májkrémet, de…. Benn voltunk, ez volt a lényeg. A sátrammal, ami kb még fél napig volt meg. Hát igen, előfordul, mondják sokan. De ezt valaki közülük komolyan is gondolja. Mert azért szerintem nem mindenkivel fordul elő, hogy a szél elfújja az üres sátrát, ami csak helyfoglalásnak van kirakva. Nem gáz. 2000ért vettem, az hittem frífesztet se éli túl tavaly, már így is túlteljesített. J Aztán még be se költöztünk, de már indult is a párty hangulat. Eddig nem rajongtam Kispálért, de hirtelen megkedveltem, jó volt a hangulat. Aztán técsé, rég szeretem őket, de szerintem elég kevesen mondhatják el magukról, hogy ne lett volna szimpatikus egy-egy számuk nekik. De kinőttem ezt a korszakom is. Most itt annyiból voltak szimpatikusak, hogy nem pofáztak, játszottak, mert hát szakadt az eső, fújt a szél. Asszem a sátram is ekkor kapott szárnyakra kb. Aztán ezzel vége is lett a napnak számunkra, mert csupa por és sár volt a pofám, ami elég kellemetlen volt, meg hát semmi értelmes nem volt már aznap.

Második nap délelőtt rájöttünk, hogy este naivan még bátran vettünk ötszázért pizzát, de ez így nem lesz okés 4 napig, szóval irány a tesco, be a városba. Stoppoltunk, de valamiért nem vett fel minket senki, csak egy papi, aki tiszta jó arc volt, de csak egy embert vitt volna el. Így nem vicces. Egy elég jó kis reggeli séta után már ott is voltunk az „egyet fizet - kettőt kap” ákciós szalámiknál, pakoltuk is. Aztán ki a fűre, és kajálás, jól nézett ki szerintem. Majd utána jött a fesztiválok legunalmasabb része, a déli időszak, egész jól elmulattunk, vízipipa, póker. Persze ne legyen teljes az öröm, ezért beszereztem, többek között én is egy szaros herpeszt, de most már csak nevetek ezen is. Pedig én mondtam, hogy rakjuk fel legalább nálam a szipkát J Aztán póker, ki akarok már ép esni, hogy megnézhessem Végállomást, talán az egyetlen pánk együttest a Pafén, erre azt veszem észre, hogy még kettes-hatossal is nyerek all in-nál. De azért csak második lettem. De szép volt, ilyen szarul amúgy még soha sem játszottam, és mégis tök jó voltam. Végállomás azt hozta, amit vártam, részeg pánkok pogoznak, mi nézzük, néha egy-egy csávó beugrik közéjük mosholni, azt közrefogják és kipogozák, ha tudják. Amúgy jó kis bulit adtak. Ezután már kezdődött a napi ska adag, bemelegítésnek kurva jó volt a Testiegyenleg a keszthelyiekkel. Aztán az Eddát valamiért kihagytuk, inkább piálgattunk, majd jött a Borsodiban az Esti Kornél, életemben nem hallottam még őket, de hát jobb nincs, Auróra valamiért nem volt vonzó, szóval legyen. Óriási csalódás, nagyon nagy party hangulat, igazi jó kis ska zene. Ezért jó még a fesztivál, olyan együtteseket lehet megkedvelni, akikről azt se tudtad, hogy vannak. Ők tökéletes bemelegítés voltak a Ska-Pécsnek, ami egyszerűen fantasztikus volt. Utólag kiderült, akkor 2000 ember zsúfolódott be a Malátabárhoz, ami bőven túllépte a sátor befogadóképességét. Nagyon nagy volt. Ezután hirtelen rokkosabb lett a hangulat, Depresszióval a nagyszínpadon, na ezt én valamiért hanyagoltam , inkább söröztünk. Aztán Mystary Gang és PASO is odarakta magát. Utána meg már csak valahogy vissza kellett magunkat verekedni sátorhoz.

Harmadik nap rájöttünk, hogy van egy annyira nem is drága büfé kocsi a feszten, na ott szereztünk reggelit, ami az ebéd is volt. Ez egy kilo kenyér egy csomag szalámival három emberre. Aznap fogalmam sincs mit csináltunk off-programként, de annyira nem lehetett érdekfeszítő. J Ami biztos, hogy aznap a Kaukázus volt az első komoly cucc a színpadokon nekem. De az most is nagyon bejövős lett. Ami talán zavart, az pár csöves pánk, akik ekkor már mindenre pogozni akartak. De ez így volt az igazi. Nagyon ütöttek a számok, röpült az elefánt, hangulat nagyon ott volt, jól is szólt, fasza volt. Ezután kénytelenek voltunk visszavonulni, mert hobo valahogy nem kötött le minket, még ha ennyi embert is vonzott. Utána jöttek a roados fickók, amit én csak végig néztem, biztos puhány vagyok, de úgy éreztem, erre nem rúgatom magam kékzöldre. Aztán vadultunk a fruttikal, na ez már jobb féle volt, de ezután jött a legjobb koncert a feszten számomra. Harmincypszilon. Nagyon ott volt. Jó otthon is hallgatni őket, de ezt nem adja vissza semmi. Már a rajzszöggel középre is befigyelt, pedig csak hangoltak, de a tömeg már ekkor megbolondult. Aztán amikor tényleg elkezdték… Húúú, jobbnál-jobb számok. Majd jött a Felhő. Hát ilyet én még nem éreztem… Fantasztikus volt, utána mindjárt pedig az egy perccel. Majd egy olyan szám, amit ott szerettem meg nagyon, a rubikernő. Hú, az vmi iszonyúan jó volt. És még azt is elértük, hogy ne a sötét vannal zárjanak. Hát igen, kb 5 percnyi követelés után vissza kellett jönniük. El is csúszott a program. De nem állt meg az élet, ezen a napon is volt olyan együttes, akit akkor szerettem meg. Hands in the air… Asszem páran már tudjátok kik ők. Irie Maffia. Nagyon jó volt ez is. Arra nem nagyon emlékszem, hogy csináltunk-e még valamit ekkor, csak arra, hogy másnap majd megsültem 8kor reggel a sátorban.

Aznap megint kirándultunk egyet tescoban, és bebizonyítottam, hogy a jó magyar traubinál jobb nincs, de a magyar csokiknál jobbak a külföldiek. Igaz, Sonkimonki nem akarta belátni ezt, de szerintem magában tudta, hogy nekem van igazam. Mivel utolsó nap volt, már majdnem mindenkinek megfogyatkozott a pénze, na jó, nekem nem, úgy éreztük el kell pusztítani a hozott whiskiet is. Ezen ne múljon. Aztán már csak a fröcsöntő háznál vendégeskedtünk. Jó féle volt a bor. Meg az anti fitness club is, igaz a nagy részeiről élőben le maradtam, de a napiszar pótolt. Hát igen, a kettőnégy valamiért vonzóbb volt. Ezek tényleg nagyon hülyék. Majd irány Prosectura. Nortiék 20 évesek, adnak is az érzésnek, jó kis hangulatot csináltak. Utána meg már lassan én a fröccsöktől kezdtem elveszíteni a fonalat, de a Belga megvan, meg hogy dalszöveg versenyt játszottunk. Ha nem áztunk volna be utolsó nap, annyira, hogy mindenemet megfogott a hülye hálózsák, akkor fülig érő szájjal szálltam volna vonatra, így csak szimplán mosolyogtunk. De nagyon jó volt. Olcsó és jó. Majd miután túl voltunk minden érettséginek hívott baromságon, már rohantunk is Orfűre. Na itt, asszem megint kisebb féle party volt. Boogie Mamma egyszerűen kurva jó. Erre nincs más szó. Itthon ők a SKA. Utána sajna volt pár kellemetlen órám, de Irie Maffia, Quimby, Brains, Kiscsillag már okés volt. Csak ne lett volna akkora sár.

Hát ezek voltak a fesztek jó részei, meg egy kis élménybeszámoló, amit már körülbelül egy két hete írok, de csak most jutottam el idáig. J Na, de hogy mért lehet rossz egy fesztivál? Annak rossz főleg, aki nincs ott, ahol szívesen ott lenne, főleg valakivel. Hát ez ilyenkor nagyon rossz érzés tud lenni. Mert az addig tök jó, hogy ő szórakozik, jól érzi magát, de hát akkor is fesztivál, akkor is sok ezer ember, sok ezer részeg, sok ezer részeg csávó…. :S De csak én vagyok hülye. Na mindegy. Pedig azt mondtad, hogy majd úgy péntek este lesz a legszarabb, de ma még csak szerda van. Már most kibaszott szar kedvem van. És közben nem tudom magam lekötni. Téká buli meg így nem lenne vicces, az veled az igazi. És ráadásul te voltál ma 30Yon is, ááá, nem ér J Biztos tök jó volt.